gyulaj01A Tolna megyei zsáktelepülésen, Gyulajon Fenntartható falu – önellátó falu címmel szervezett projektlátogatást a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége és Gyulaj Község Önkormányzata. Az elmúlt években aktív közösségfejlesztésen, erős szociális érzékenységen és a mindennapi jelenléten nyugvó, mégis piaci alapon szerveződő helyi gazdaságfejlesztési törekvések indultak el Gyulaj községben.

A mintaprogram – kiaknázva a pályázati rendszer különböző forrásait – mára számos eredményt és sikert tudhat magáénak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével elinduló helyi törekvés kiváló példa egy egyházi szervezet sikeres vidékfejlesztési, közösségi gazdaságfejlesztési programjára.

gyulaj02A projektlátogatáson a Herman Ottó Intézet képviselője és munkatársai mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Lechner Tudásközpont és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tagjai vettek részt, de jelen voltak néhányan a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referensei és LEADER Helyi Akciócsoportok vezetői közül is. A Miniszterelnökséget Horváth Szilveszter képviselte. A projekt látogatói megismerhették az önellátó, önfenntartó közösségi gazdálkodás modelljét, annak megvalósulási helyszínén. A rendezvényt Csikász Gábor, a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége (KIFESZ) elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az esemény a mintaadó település fejlesztéseinek és törekvéseinek megismerése mellett alkalmat ad arra, hogy a vidék fejlesztésében érintett szakemberek megosszák tapasztalataikat, észrevételeiket, tanuljanak egymástól illetve megfogalmazzák javaslataikat a jövő tekintetében. Hozzátette: a projektlátogatás belső képzés érdekében jött létre, a felelős közös gondolkodás és párbeszéd jegyében.

Dobos Károlyné, Gyulaj polgármestere elmondta, hogy a településen számos kihívásra, többek között a munkanélküliség kezelésére, a kilátástalan jövőképre, és reményvesztettségre kellett választ adni. A problémákat jól ábrázolja az az elemzés, amely szerint Magyarország legnagyobb népességvesztő települései közé tartozik a ma közel ezer lakosú község. Az elnéptelenedésnek jól látható és megfogható okai voltak: a föld és a települést övező erdő állami tulajdonba vétele zsák településsé tette, miközben egy teljes népesség csere is lezajlott - részletezte a polgármester. A sorsfordító események között a közmunkaprogram 2011. és 2014. között közel háromszáz státuszt adott a falunak, 15 hektárnyi területet vettek művelés alá. Három év alatt a település teljes lakosságának harminc százaléka vett részt a programban, amely az aktív korú lakosság 56 százalékát jelentette. Majd a közösségi elköteleződés kiteljesedéseként 2014 januárjában új típusú, a helyi gazdaság- és a helyi közösségi fejlesztésekre egyaránt koncentráló Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet jött létre, melynek tagsága a helyi lakosságból, az önkormányzatból, a Máltai Szeretetszolgálatból valamint a szövetkezet és a település iránt elkötelezett szakemberekből szerveződött. A programok a krízisből való kilábalást, partnerségek kiépítését, a fejlesztési folyamatok megalapozását, majd alátámasztását eredményezték, valamint nagy lépést jelentettek a falu önfenntartóvá válása felé.

A helyi gazdaságfejlesztési törekvések Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió régióvezető-helyettes vezetésével indultak el. A projektvezető előadásában kiemelte, hogy a fejlesztés alap kövét az erős, stabil humán erőforrás, az elkötelezett helyi emberek jelentették, emellett közel 400 millió forintot fordíthattak infrastrukturális és közösségi fejlesztésekre. Sportpálya készült a gyerekeknek, megújulhatott a gyógyszertár és a művelődési ház is. Napjainkban pedig folyamatban van az európai uniós finanszírozású Közösségi Tartósító Üzem és Módszertani Központ létrehozása Gyulajon című projekt megvalósítása. Módszertani gombatermesztő üzem épült, ahol a gyerekek is láthatják szüleiket dolgozni. Ezzel párhuzamosan pedig a Belügyminisztérium, az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával helyi húsfeldolgozó üzemet és boltot alakítottak ki. A régióvezető-helyettes rávilágított arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett nélkülözhetetlen volt a szociális segítségnyújtás, amelynek sarkalatos pontját jelentette a település iránti érzelmi kötődés erősítése, a jövőkép nélküliség csökkentése. A lelki építkezés része volt, hogy különböző programok indultak el a gyerekek és fiatalok számára, közös kirándulásokat szerveztek. Mindemellett olyan helyi terméket igyekeznek bevezetni a piacra, amely a vidék ízét, minőségét fémjelzi, ami mögött egy teljes közösség áll, ezzel is tartást és emberi méltóságot adva a településen élőknek.

Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese összegezve elmondta, nincs titkos recept arra, hogyan lehet egy település sikeres. Jó példákat tudunk megismertetni, mintákat adni, de a megfelelő kulcsot az eredményesség nyitjához mindenkinek a saját speciális helyzetéhez igazodva kell megtalálnia. Ehhez az együttgondolkodás, a tapasztalatok cseréje, a jó gyakorlatok megismerése adhat erőt és ötletet. Ami azonban biztosan elmondható, hogy a stabil, előre gondolkodó humántőke és a településhez, a magyar vidékhez való érzelmi kötődés erősítése, a közösségek fejlesztése ennek nélkülözhetetlen elemei.

nea logo  VM logo  HermanOtto Intezet  magyar naturparkok logo

Média - Hírek

Legfrissebb Híreink

Megjelent: 2020. február 28.

A KIFESZ Miskolcon és Kecskeméten megrendezésre kerülő konferenciák G.Fekete Éva és Csatári Bálint örökül hagyott szellemisége jegyében, emlékük előtti tisztelgés alapján vállalták a közreműködést.
Szeretnénk, ha ezzel is kinyilváníthatnánk, hogy munkásságukat mennyire fontosnak tartjuk, az általuk képviselt gondolatok és értékek megőrzését, továbbvitelét fontos feladatunknak tarjuk.

Emlékezzünk minél többen együttes tanulással, közös gondolkodással és beszélgetéssel fájdalmasan korán eltávozott Évára és Bálint bátyánkra.

 

Copyright © 2020 Kistérségi Fejlesztők Országos Szervezete Egyesület. All Right Reserved.
Powered By Joomla Perfect